Ingyenes szállítás 20.000 Ft felett.

RAD Roller Logo
RAD Roller Logo

Az SMR-ről részletesen

2017. AUGUSZTUS 10.

A myofasciális masszázzsal kapcsolatos fogalmak és tudományos eredmények áttekintése

Bevezetés

A fascia olyan lágyszövet, mely a teljes testünket behálózó kötőszövet része, és felelős a testünkben fellépő feszítő erők továbbításáért.

A masszázshengerrel (foam roller) végzett gyakorlatok (továbbiakban: “hengerezés”) a myofasciális önmasszázs legelterjettebb formája, melyet az azt alkalmazók saját magukon végeznek, terapeuta segítsége nélkül.

A myofasciális önmasszázs (továbbiakban: “SMR”) pontosabb definíciója talán a “segédeszközzel végzett ön-manuálterápia”. Bár egyre többet tudunk róla, pontos működési mechanizmusa 100%-osan még nem ismert.

Az SMR növeli a rövid távú flexibilitást (hatása kevesebb, mint 10 percig tart) és nem befolyásolja negatív irányban a sportteljesítményt. Az SMR növelheti a hosszú távú flexibiltást is, ha 2 hétnél hosszabb programokat alkalmazunk.

A myofasciális önmasszázst nem kötelező pontosan azokon az izmokon végezni, melyek a flexibilisebbé tenni kívánt ízülethez csatlakoznak, de az pontosan még nem ismert, mely izmok kezelése pontosan mely ízületekre van hatással.

Az SMR alkalmazása csökkentheti a fájdalomérzetet és emelheti az érintésre jelentkező fájdalom küszöbértékét DOMS esetében, a kiváltó ok utáni 48 órában.

A pontos működési mechanizmus, hogy az SMR milyen módon képes befolyásolni a flexibilitást még tisztázatlan. A jelenlegi bizonyítékok arra utalnak, hogy olyan neurofiziológiai folyamatok indulnak be az izomra való akut hatás miatt, melyek különböznek a hagyományos nyújtás működésétől.

A mechanizmus, ahogy a myofasciális masszázs a DOMS-ra hat, szintén nem pontosan ismert. A jelenlegi legmegbízhatóbb kutatási eredmények arra utalnak, hogy az SMR a fájdalomérzékelésre hat.

A RAD termékvonala kielégít minden SMR-el kapcsolatos igényt.

Gyakorlati megközelítés

A myofasciális önmasszázs egyfajta ön-manuálterápia, melyet leggyakrabban masszázshenger segítségével végzünk. (Ma már léteznek hatékonyabb, három dimenziós SMR-re képes eszközök is (pl. RAD Roller) – a ford.). A hengerezés általában a földön fekve történik, úgy, hogy a henger a talaj és testünk között helyezkedik el. A hengerezés során arra az izomcsoportra helyezünk nagyobb súlyt (nyomást), amit kezelni szeretnénk. Ezen az izomcsoporton gurulunk előre-hátra, egyenletes tempóban. Az SMR-t lehet közvetlenül edzés vagy verseny előtt használni, mivel a jelenlegi kutatási eredmények szerint úgy növeli a flexibilitást, hogy közben nincs hátrányos hatással a sportteljesítményre. Rendszeres használatával a flexibilitás hosszú távon is növelhető. Alkalmazható közvetlenül sportolás után is, mivel csökkenti az izomláz érzését.

Az SMR növelheti a hosszú távú flexibiltást is, ha 2 hétnél hosszabb programokat alkalmazunk.

1 | Háttér

Definíciók

A definiálás nehézségei

Hogy megértsük a myofasciális önmasszázst, először is meg kell határoznunk a fascia, myofasciális masszázs terápia és a myofasciális trigger pontok definícióját. Ez két nehézségbe ütközik. Az első, hogy jelenleg még nem teljesen tisztázott, a fascia mekkora szerepet játszik az SMR által kifejetett hatásban. Másodszor, a fasciával kapcsolatos kutatások csak nemrég kezdődtek, így a kutatók még csak tapogatóznak ezen a rendkívül összetett és nehéz területen. Ezek a tények sajnos megnehezítik ezen fogalmak pontos definiálását. Ebben a fejezetben bemutatjuk, milyen definíciókat használnak jelenleg a kutatók.

Fascia

Definíció

A fasciát már többször meghatározták. Minden ilyen definíció más-más tulajdonságára hívja fel a figyelmet. A Journal of Bodywork and Movement Therapies (LeMoon, 2008) kiadványban megjelent definíció szerint a fascia “kötőszövetünk olyan lágyszöveti része, mely mind átjárja, mind körbeveszi az izmokat, csontokat, szerveket, idegeket, ereket és más szöveteket. Lábunk ujjaitól fejünk tetejéig, testünk első részétől hátsó részéig, a felszíntől a mély rétegekig terjedő folyamatos, három dimenziós hálózat.” Ez a definíció a fascia mindenütt jelenlévőségére hívja fel a figyelmet. Findlay (2009) így írta le a fasciát: “A kötőszövet olyan lágyszöveti része, mely átjárja az emberi testet, és egy folytonos, a teljes testre kiterjedő, három dimenziós mátrixként biztosít struktúrális támogatást. Átjár és körbevesz minden szervet, izmot, csontot és idegszálat, így alkot egy különleges környezetet a szervezet működéséhez.” Ez a definíció a fascia struktúrális, forma alkotó szerepére helyezi a hangsúlyt. Schleip (et al. 2012) definíciója így hangzik: “a fascia a kötőszövet olyan lágyszöveti része, amely átjárja az emberi testet, és ugyanakkor alkotó eleme a test feszítő-erő továbbító rendszerének.” Ez a definíció egyértelműsíti, hogy a fascia szerepet játszik az erő átvitelben. Huijing és Jaspers (2005) megfigyelték, hogy ugyanazon hosszanti irányú mechanikai hatás in vitro nem ugyanazt a válaszreakciót váltja ki, mint in vivo, így az erő továbbítása a myofasciális kapcsolatokon keresztül fontos tényező lehet az izomhipertrófiában. Végül Kumka és Bonar (2012) javaslata szerint a fasciát a következő képpen kellene definiálni: “a stabilitás és mozgás beidegzett, folytonos, funkcionális szerve, melyet három dimenziós kollagén mátrix alkot.” Ez a megfogalmazás a fascia proprioceptiv szerepére hívja fel a figyelmet, valamint arra a tényre, hogy a fasciában nagy számú idegvégződés található. (Schleip, 2003; Schleip és Müller, 2013).

Ellentmondások

Schleip (et al. 2012) megjegyezte, hogy a fascia definíciójával kapcsolatban súlyos nézeteltérések vannak. A megegyezés eme hiánya zavart okoz mind a világ különböző részén dolgozó kutatók, mind a kutatók és orvosok közötti kommunikációban. Ebből következően a különböző anatómia tankönyvek és cikkek továbbra is különböző képpen utalnak a fasciára (lásd Schleip et al. 2012.-es szemléjét). Ez még tovább bonyolódik, ha az anatómiailag különböző helyeken lévő egyedi fascia részeket vagy szöveteket kell leírni (lásd Schleip et al. 2012; Adstrum, 2015-ös szemléit).

Myofasciális lazítás

A myofasciális lazítás a manuálterápia olyan fajtája, melyet a fascia manipulására fejlesztettek ki, bár az, hogy eredményei a fasciára való hatásának vagy más mechanizmusoknak köszönhetőek-e, még nem ismert. A myofasciális lazítás kífejezést valószínűleg Chila Peckham és Manheim használta először a Michigani Állami Egyetemen tartott 1981-es “Myofasciális lazítás” című előadásuk alkalmával, melyben a manuálterápia egy különleges formájára utaltak ezzel a kifejezéssel. Ez nem keltett nagyobb visszhangot, míg 1997-ben Mark Barnes nem számolt be róla. Ebben a beszámolóban Barnes a következőképpen definiálta a myofasciális lazítást: “olyan kézi erőt használó lágyszöveti technika, amely elősegíti a kötött fascia nyújtását”, melynek eredménye, hogy “néhány kezelés után a szövet puhább és rugalmasabb lesz”. Néhány kutató úgy véli, ez volt a myofasciális lazítás első említése a szakirodalomban (például: MacDonald et al. 2013). Az utóbbi években a myofasciális feloldás/lazítás megnevezés használata szélesebb körben is elterjedté vált, többfajta technikára is utalhat. Például: oszteopatikus lágyszövet technika, struktúrális integráció (Rolfing), masszázs, segédeszköz alapú fasciális lazítás, Graston technika, trigger pont feloldás és sok más (lásd Simmonds, 2012-es szemléjét). Ma, a legtöbb terapeuta szerint a myofasciális lazítás a fascia helyi feszültségeinek, korlátozottságának feloldására szolgál, bár a szakirodalom sajnos nem egyértelmű abban, hogy ilyenkor az izomszövetet, magát a fasciát vagy a kettő kombinációját célozzuk-e meg ezzel a technikával.

Akárhogy is, úgy vélik, hogy az izom és/vagy a fascia mozgása bizonyos körülmények hatására beszűkülhet és az addig fájdalommentes mozgástartomány fájdalmassá válik, valamint a véráramlás is csökken (lásd Findley et al. 2012). Azt javasolják, hogy myofasciális lazítással állítsuk vissza az eredeti állapotot.

Élő fascia.

Myofasciális trigger pontok

A lokális fascia kötöttségből eredő fájdalmat általában a “myofasciális fájdalom” kifejezéssel illetik és úgy vélik, hogy bizonyos myofasciális trigger pontok okozzák. Ezeket a pontokat a következő képpen szokták definiálni: “a megkeményedett izomszövetek olyan érzékeny pontjai, melyek helyi és kisugárzó fájdalmat okoznak” (Bron és Dommerholt, 2012). Amint a fentiekből is kitűnik, van egy kis keveredés a terminológiát illetően, mivel első olvasásra nem egyértelmű, hogy akkor a trigger pontok a fascián, az izomszálakon, vagy a kettő egységén vannak-e.

Meg kell jegyeznünk, hogy a myofasciális trigger pont kutatás problémás területnek bizonyul.

Tough 2007-ben a vonatkozó szakirodalmat tanulmányozva arra következtetésre jutott, hogy  az orvosok és kutatók által alkalmazott kutatási módszerek rendkívüli mértékben eltérnek, így 19 különböző kritérium volt azonosítható ezekből. Ez arra utal, hogy a diagnosztikai vizsgálatok kritériumai nem konzisztensek. Lucas 2009-ben a myofasciális trigger pontok diagnózisára vonatkozó fiziológiai vizsgálatok megbízhatóságát kutatta, a vonatkozó tanulmányok szisztematikus átvizsgálásával. Csapatával 9 alacsony minőségű kutatást találtak és arra jutottak, hogy a kutatások megbízhatósága nagy szórást mutat, az alacsonytól (<0.40) a kitűnőig (>0.75).

Myofasciális önmasszázs

A myofasciális önmasszázs a myofasciális technikák közül az, amelyet az egyén saját magán végez, terapeuta igénybevétele nélkül, valamilyen segédeszköz (pl. masszázs henger, masszázs golyó) használatával. Bár, mivel a myofasciális masszázs és a myfoasciális önmasszázs, fasciában létrejövő változásokban betöltött szerepe nem bizonyított, jobb lenne ön-manuálterápiának nevezni. Hogy ez a megnevezés eléggé hangsúlyozza-e a valódi, kézzel végzett önmasszázstól való különbözőségét, nem biztos.

Ezek miatt a legpontosabb fogalom talán a “segédeszközzel végzett ön-manuálterápia” vagy “eszközzel támogatott önmasszázs” lenne.

Mindenesetre valószínűnek tűnik, hogy a myofasciális önmasszázs hatása nagyon hasonló a myofasciális masszázséhoz és működési mechanizmusuk is valószínűleg azonos.

Masszázs hengerezés (foam rolling)

A masszázs hengerezés a fitness rajongók és sportolók között talán legeterjettebb myofasciális izomlazító módszer, mellyel leginkább a flexibilitást szeretnék növelni testmozgás előtt, illetve csökkenteni az izomlázat és rövidíteni a regenerációs időt mozgás után. A masszázs hengerezés során a földre helyezett hengerre fekszünk, melynek hatására a henger nyomást fejt ki a megcélzott izomcsoportra. Ezután előre-hátra gurulunk rajta. Átalában állandó sebességgel végezzük a gyakorlatot, mindkét irányban lassú mozgással.

A masszázs hengerezést gyakran használják olyan eszközök esetében is, melyek használata során egy központi pont körül “hengerezünk”. Ezeket masszázs golyóknak is szokták nevezni.

A jelenleg rendelkezésre álló vizsgálati eredmények nem elégségesek a masszázs hengerezés pontos hatásainak megismerésére, ennek ellenére használata elterjedt.

A folytatásban a hengerezés flexibilitásra gyakorolt hatását vizsgáljuk
Kevin Hendry

A forrás: www.strengthandconditioningresearch.com

Fordította: Gerencsér Balázs

Készleten

Készleten

Elfogyott

Több ilyet? Iratkozz fel hírlevelünkre!

Milyen SMR hengert vegyek?

Ma már rengeteg fajta masszázshenger, golyó és labda kapható. De mi alapján válasszunk közülük? Melyik az, amelyik a megfelelő lehet neked?

Jóga: Tegyük szebbé kerék pózunk

A kerék (vagy felfelé mutató íj) póz (Urdhva Dhanurasana) kitűnően megmutatja, hogy mennyire is nyitott a váll és a felső háti szakasz mozgástartománya. Nézzük meg hát részletesebben, hogyan tudnánk fejleszteni a kivitelezésen.

Az SMR-ről részletesen: Akut hatása a flexibilitásra

Ebben a fejezetben igyekszünk összefoglalni a masszázs hengerezés és más SMR eszközök flexibilitásra kifejtett rövid távú (akut) hatásait vizsgáló kutatási eredményeket.

Mi az a “regionális interdependencia”?

Testünk rendszerek komplex rendszere. Gyakran nem elegendő csak a problémás területet kezelni. “Nem a tettesek kiabálnak, hanem az áldozatok”.

Feliratkozás várólistára Ha termék újra raktáron lesz, email-ben értesítünk. Kérünk, add meg az email címedet: